A Piackutatók Magyarországi Szövetségének egységes szerkezetbe foglalt
Alapszabálya
- Általános rendelkezések
I.1. Az egyesület neve és székhelye
Az egyesület neve: Piackutatók Magyarországi Szövetsége
Az egyesület székhelye: 1016 Budapest, Gellérthegy utca 6. fszt. 1.
Az egyesület működése a Magyar Köztársaság területére terjed ki.
Az egyesület jogi személy, formája szövetség.
I.2. Az egyesület célja és tevékenysége
Az egyesület céljai, és törekvései:
– az egyesület tagjainak képviselete, érdekeinek szervezett, szakszerű védelme, a nyilvánosság, illetve szakmai nyilvánosság előtti közös érdek képviselete;
– a szakma általános érdeklődésére számot tartó új kutatási módszerek ismertetése, valamint ezek kultúrájának terjesztése;
– a piackutató szakma általános módszertani fejlődésének elősegítése;
– a szakma utánpótlás-képzésének elősegítése;
– együttműködés más szakmai szervezetekkel;
– az egész szakmát érintő jogszabályok egységes értelmezése, illetve adott esetben közös fellépés a megfelelő szerveknél;
– a piackutató szakma általános jó hírnevének javítása, a kutatás funkciójának és jelentőségének hangsúlyozása;
– olyan kezdeményezések, jelenség, gyakorlat elleni fellépés, amelyek a piackutatás hírnevét, erkölcsi hitelét veszélyeztetik, illetve közös fellépés olyan személyek, gazdasági társaságok, egyéb szervezetek ellen, amelyek veszélyeztetik a piackutatás hírnevét.
Az egyesület tagjai vállalják, hogy az egyesület mindenkori tagjainak sorában lévő más tagot semmilyen módon nem auditálnak, ilyen felkéréseknek nem tesznek eleget, kivéve, ha az audit tárgyát képező tag ebbe előzetesen, írásban beleegyezik és az auditot végző tag az audit megkezdésétől az audit elvégzését követő 3 (három) éves időszak elteltéig az audit tárgyába tartozó ügyben az audit tárgyát képező taggal konkurens tevékenységet nem folytat.
Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
II. Tagság
A Szövetség tagsági formái a következők:
– Rendes tagság
– Társult tagság
– Tiszteletbeli tagság
A Szövetség Alapszabályában a Tag/Tagok kifejezés minden esetben a rendes tagot/tagokat jelenti, kivéve, ha egyértelműen egyéb tagsági formára (is) történik hivatkozás.
- Rendes tagság
1.A. Belépés, tagfelvétel, rendes tagi viszony
Az egyesület rendes tagja (a továbbiakban: rendes tag) lehet bármely jogi személy, amely kutató (piac-, vélemény-, hálózatkutató), piac- vagy adatelemző, próbavásárló tevékenységet gyakorol, elfogadja az egyesület Alapszabályát, belépési szándékát a belépési nyilatkozat aláírásával kifejezésre juttatja, rendelkezik két egyesületi rendes tag ajánlásával, és fizeti az egyesületi tagdíjat. A tagok jogaikat törvényes képviselőik vagy meghatalmazottjaik útján gyakorolhatják.
Nem lehet az egyesület tagja olyan gazdasági társaság, amelynek vezető tisztségviselői vagy vezető állású munkavállalói vagy tagjai (tulajdonosai) közül bárki három éven belül olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy többségi szavazati joggal/tulajdoni hányaddal bíró tagja volt, amely felszámolással vagy egyéb módon úgy szűnt meg, hogy a megszűnt gazdasági társaság hitelezőinek kielégítése nem történt meg. Amennyiben valamely egyesületi tagcég vezető tisztségviselői vagy vezető állású munkavállalói vagy tagjai (tulajdonosai) közül bárki három éven belül olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője, vagy többségi szavazati joggal/tulajdoni hányaddal bíró tagja volt, amely a cégjegyzékből való kényszertörléssel szűnt meg, úgy az egyesület etikai bizottságának minden esetben vizsgálnia kell, hogy a kényszertörlésre okot adó eset kapcsán történt-e olyan etikai vétség, amely az egyesület intézkedését igényli. Etikai vétségnek minősül többek között, ha a társaság vezető tisztségviselője, vagy vezető állású munkavállalója, vagy többségi szavazati joggal/tulajdoni hányaddal bíró tagja eltiltás hatálya alatt áll.
1.B. A rendes tagság megszűnése, kizárás
A tagsági viszony megszűnik a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével, az egyesületből való kilépéssel – amelyet írásban kell bejelenteni -, kizárással, valamint a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával. A rendes tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
Az egyesület rendes tagját a Közgyűlés határozatával kizárhatja az egyesületből, ha a tagnak a Polgári Törvénykönyvben rögzítetteken túlmenően az egyesületben maradása az egyesület céljának elérését veszélyeztetné, vagy az egyesület és/vagy a szakma jó hírnevét, illetve megítélését sértené, továbbá amennyiben a már nyilvántartásba vett tag az alapszabály rendelkezései szerint nem lehetne az egyesület tagja. Ennek megfelelően a kizárást megalapozó ok lehet különösen, amennyiben a tag az ESOMAR Kódex előírásait megszegi. A rendes tag kizárását bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezheti. A kizárásról döntő közgyűlést megelőzően a kezdeményezést ismertetni kell azzal az egyesületi rendes taggal, akit az egyesületből ki kívánnak zárni. A közgyűlés a kizárásról a határozatot a határozatképes közgyűlés a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok kétharmados többségével hozza (lásd. 1.C pont). A kizárni kívánt egyesületi rendes tag a közgyűlést megelőzően álláspontjáról az egyesület tagjait és elnökségét írásban tájékoztatni jogosult, valamint a kizárásról döntő közgyűlésen biztosítani kell számára, hogy álláspontját a határozat meghozatalát megelőzően kifejthesse. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni, az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
Bármelyik tag jogosult tagsági viszonyát szüneteltetni. A tagsági viszony szüneteltetése alatt a tag nem köteles tagi kötelezettségeinek eleget tenni, és nem jogosult tagsági jogait gyakorolni. A tagsági jogviszony attól a naptól szünetel, hogy azt a tag teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt, cégszerűen aláírt nyilatkozatával bejelenti az egyesület Elnökségének. A tagsági jogviszony attól a naptól folytatódik, hogy annak folytatását a tag teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt, cégszerűen aláírt nyilatkozatával bejelenti az egyesület Elnökségének, és a tagsági viszony folytatásának évére esedékes tagdíjfizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz. A nyilatkozatokat az egyesület főtitkára útján kell az elnökség felé megtenni. A tagsági jogviszony szünetelése esetén a tag tagdíjfizetési kötelezettsége csak a szünetelés időtartama figyelembevételével számított időarányos időszakra áll fenn.
1.C. A rendes tag jogai és kötelezettségei
A rendes tagok vállalják, hogy a nemzetközi ESOMAR Kódexben foglaltakat betartják és magukra nézve kötelezőnek fogadnak el.
A rendes tag joga és kötelezettsége, hogy tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a szövetség Közgyűlésén. Minden tagnak egy szavazata van.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A rendes tag részt vehet az egyesület tevékenységében és egyéb rendezvényein, közvetlenül választhatja az egyesület vezetőségét, egyesületi tisztség viselésére választható, javaslatokat, előterjesztéseket tehet az egyesület bármely szervéhez, betekintési joggal rendelkezik az egyesület iratanyagaiba, valamint „a PMSZ tagja” elnevezést és az egyesület emblémáját feltüntetheti hivatalos iratain és nyilvános felületein.
A rendes tag köteles a törvényes képviselője személyében bekövetkezett változást 8 napon belül a cégbejegyző végzés másolatának csatolásával az Elnökségnek bejelenteni. A tag, illetőleg annak törvényes képviselője a tag képviseletére meghatalmazást is adhat. A meghatalmazás lehet általános jellegű, visszavonásig érvényes, illetőleg szólhat egy-egy meghatározott alkalomra (pl. közgyűlés). A meghatalmazást az Elnökséghez írásban (teljes bizonyító erejű magánokirat vagy közokirat) be kell nyújtani.
A rendes tag köteles a Közgyűlés által évente megállapított éves tagdíjat, minden évben a közgyűlés által előzetesen meghatározott ütemezésben határidőre megfizetni. Amennyiben a tag tagsági jogviszonya év közben, a tagdíjfizetési határidőt követően szűnik meg, úgy a befizetett éves tagdíjat a Szövetségtől nem követelheti vissza.
Amennyiben a rendes tag a tagsági díj megfizetésével késedelembe esik, úgy köteles a késedelemmel érintett tagdíjösszeg után a késedelem időszakára a Polgári Törvénykönyvben rögzített mértékű késedelmi kamatot fizetni az egyesületnek. 30 napot meghaladó fizetési késedelem esetén a tagot az elnökség vagy a főtitkár jogosult fizetési kötelezettségének teljesítésére írásban felszólítani. 60 napot meghaladó fizetési késedelem esetén az elnökség írásban, további 30 napos póthatáridő tűzésével és a kizárás jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel felszólítja az érintett tagot a tagdíjhátralék teljesítésére. Ha a rendes tag a felszólításban rögzített póthátáridőben sem tesz eleget a tagdíjfizetési kötelezettségének, azaz a felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen marad, az kizárási oknak minősül és a rendes tag a II.1.B. pont szerint az Egyesületből kizárható.
A rendes tag kötelezettsége, hogy az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően részt vegyen az egyesület céljainak elérését szolgáló tevékenységben, az Alapszabály rendelkezéseit betartsa, részt vegyen az egyesület Közgyűlésein, eleget tegyen a PMSZ nemzetközi szervezeti tagságaiból fakadó, valamint a közgyűlés által elfogadott adatszolgáltatási elvárásoknak, és a tagsági díjat megfizesse.
- Társult tagság
2.A. Belépés, tagfelvétel, társult tagi viszony
Az egyesület társult tagja (a továbbiakban: társult tag) lehet bármely jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, függetlenül attól, hogy gyakorol-e kutató (piac-, vélemény-, hálózatkutató), piac- vagy adatelemző, próbavásárló tevékenységet, feltéve, hogy egyetért az egyesület célkitűzéseivel, a Szövetségbe belép, és az Alapszabályban, illetve a belépési nyilatkozatban foglalt kötelezettségek teljesítését vállalja, rendelkezik a Szövetség két rendes tagjának ajánlásával, és vállalja, hogy a társult tagság megszerzése esetén a Közgyűlés által elfogadott együttműködési megállapodást megköti. Főtevékenységként kutató (piac-, vélemény-, hálózatkutató), piac- vagy adatelemző, próbavásárló tevékenységet végző szervezet társult tag nem, csak rendes tag lehet.
A társult tagok jogaikat törvényes képviselőik vagy meghatalmazottjaik útján gyakorolhatják. A társult tagot a cégjegyzésre jogosult képviselő vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással igazolt meghatalmazottja jogosult teljes jogkörrel képviselni.
A társult tag felvételéről az egyesület rendes tagsága egyszerű szótöbbséggel dönt, amelynek formája a közgyűlésen nyílt szóbeli szavazás, közgyűléseken kívül írásbeli szavazás a rendes tagok legalább 50%-a + egy rendes tag részvételével, a meghirdetéstől számított 8 napos határidővel.
2.B. A társult tagság megszűnése, kizárás
A társult tagi viszony megszűnik a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével, az egyesületből való kilépéssel – amelyet írásban kell bejelenteni -, kizárással, valamint a törléssel.
Az egyesület társult tagját a közgyűlés határozatával kizárhatja az egyesületből, ha a társult tagnak az egyesületben maradása az egyesület céljának elérését veszélyeztetné, vagy az egyesület és/vagy a szakma jó hírnevét, illetve megítélését sértené, továbbá amennyiben a már nyilvántartásba vett társult tag az alapszabály rendelkezései szerint nem lehetne az egyesület tagja. A társult tag kizárására a rendes tag kizárására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
2.C. A társult tag jogai és kötelezettségei
A társult tag joga, hogy az Elnökség felkérésére, tanácskozási jogkörrel részt vehet az egyesület Közgyűlésén, valamint részt vehet az egyesület tevékenységében és egyéb rendezvényein, javaslatokat, előterjesztéseket tehet az egyesület bármely szervéhez, továbbá a Szövetség által meghatározott pénzügyi kedvezményekben részesül. „A PMSZ társult tagja” elnevezést és az egyesület társult tagi emblémáját feltüntetheti hivatalos iratain és nyilvános felületein. A társult tag szavazati és választási joggal nem rendelkezik, tisztség viselésére nem választható.
A társult tag kötelezettsége, hogy az alapszabály rendelkezéseit betartsa, tevékenységével elősegítse a piackutatás jó hírének javítását, és a tagsági díjat minden évben az év március 1. napjáig megfizesse. Amennyiben a társult tag tagsági jogviszonya év közben, a tagdíjfizetési határidőt követően szűnik meg, úgy a befizetett éves tagdíjat a Szövetségtől nem követelheti vissza.
Amennyiben a társult tag a tagsági díj megfizetésével késedelembe esik, úgy a rendes tag nemfizetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
- Tiszteletbeli tagság
3.A. Belépés, tagfelvétel, tiszteletbeli tagsági viszony
Az egyesület tiszteletbeli tagja (a továbbiakban: tiszteletbeli tag) lehet bármely jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akit az elnökség szakmai munkája, érdemei vagy betöltött pozíciója alapján a Szövetségbe meghív.
3.B. A tiszteletbeli tagság megszűnése
A tiszteletbeli tagság a megválasztástól számított egy évre szól. A tagság szintén megszűnik, amennyiben az elnökség az egy éves időtartam lejárta előtt visszavonja azt.
3.C. A tiszteletbeli tag jogai és kötelezettségei
A tiszteletbeli tagok – szavazati jog nélkül – részt vehetnek a Szövetség rendezvényein, azonban küldöttnek és tisztségre nem választhatók meg. Szakmai és etikai kérdésekben a Szövetségtől véleményt kérhetnek.
A tiszteletbeli tag joga, hogy az Elnökség felkérésére, tanácskozási jogkörrel részt vehet az egyesület Közgyűlésén, valamint részt vehet az egyesület tevékenységében és egyéb rendezvényein, javaslatokat, előterjesztéseket tehet az egyesület bármely szervéhez, továbbá a Szövetség által meghatározott pénzügyi kedvezményekben részesül. A tiszteletbeli tag szavazati és választási joggal nem rendelkezik, tisztség viselésére nem választható.
Közös szabályok
A jogi személyiséggel nem rendelkező társaság csak akkor lehet az egyesület tagja, ha nem tagja, vezető tisztségviselője vagy vezető állású munkavállalója a Szövetségben már képviselettel rendelkező szövetségi tagnak.
III. A szövetség szervei
A Szövetség szervei a következők:
– Közgyűlés
– Elnökség
– Felügyelőbizottság
– Titkárság, főtitkár
– Tagozatok
- Közgyűlés
Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a rendes tagok összessége, amely az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.
1.A. A közgyűlés összehívása
Az egyesület közgyűléseit az egyesület elnöksége hívja össze az egyesület székhelyére, vagy a meghívóban megjelölt más magyarországi helyszínre. A rendes közgyűlést évente legalább egy alkalommal kell összehívni. Az egyesület elnöksége a vezetőség megbízatásának lejártát megelőzően is, a megbízatás lejártát megelőző harmincadik napig köteles közgyűlést összehívni, melynek napirendi pontja a vezetőség következő időszakra történő megválasztása. Az elnökség köteles a megüresedett elnökségi pozíció(k) betöltésére rendkívüli tisztújító közgyűlést haladéktalanul összehívni, amennyiben a vezetőség tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy a 2.E pontban meghatározott kooptálás eredménytelen.
Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha a rendes tagok legalább egyharmada azt írásban az ok megjelölésével kéri, továbbá, ha az elnökség azt indokoltnak tartja, vagy ha azt a bíróság elrendeli.
A közgyűlés idejét, helyét és napirendi pontjait az elnökség hirdeti meg a nyilvántartott rendes tagok és a vezetőség tagjai részére történő meghívó megküldésével. A meghívót a közgyűlés időpontját megelőző legalább 7 (hét) nappal ajánlott postai küldeményként, visszaigazolható elektronikus levélben, vagy a meghívó megküldését egyértelműen bizonyítható egyéb módon kell a címzetthez eljuttatni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A fentiek szerint összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A közgyűlés olyan módon is megtartható, hogy a tagok a közgyűlésen nem személyes jelenléttel, hanem videókonferencia (Skype, Teams vagy Zoom alkalmazás) útján vesznek részt, amely a tagok közötti (bármely két tag közötti) párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül a közgyűlés teljes időtartama alatt lehetővé teszi. A videokonferencia útján megtartandó közgyűlés feltétele, hogy a meghívó tartalmazza a közgyűlés pontos idejét és a megtartásához szükséges technikai adatokat. Ebben az esetben a közgyűlésen résztvevők személyét, a közgyűlésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon, úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen. A tagok saját maguk, illetve képviselőik azonosítására jelszót bocsátanak az elnökség rendelkezésére. Az elnökség köteles az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott közgyűlés kezdetén a tagok, illetve képviselőik azonosítására. Az elnökség a közgyűlésről videofelvételt készít, amelyet haladéktalanul a közgyűlést követően jegyzőkönyvbe foglal és a tagoknak saját aláírásával megküldi. Ha a közgyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, a videofelvétel alapján készített jegyzőkönyvet az elnökség hitelesíti két tanú, közjegyző vagy ügyvéd közreműködésével, vagy a tagok igazoló nyilatkozatával.
Videókonferencia esetén is sor kerül a tisztségviselők megválasztására és jegyzőkönyv vezetésére.
Videókonferencia útján történő Közgyűlés esetén az ülés elején, a tisztségviselők megválasztásánál, a hozzászólásoknál, valamint minden határozat meghozatal előtt valamennyi tag kép- és hang azonosítása és egymással történő kommunikáció eredményességének megállapítására, illetve ezeknek a jegyzőkönyvvezető által a jegyzőkönyvbe való rögzítése szükséges a jelenlévő tagok számának, az érvényes határozathozatal és a szavazások eredményének hiteles megállapítása érdekében.
Amennyiben a videókonferencia dokumentumok, illetve prezentációk ismertetésére, illetve átadására van szükség, ennek a résztvevők számára történő e-mailen vagy a részvevő által megjelölt egyéb, elektronikus módon kért eljuttatásának eredményességét is rögzíteni szükséges a jegyzőkönyvben.
Videókonferencia esetén a jegyzőkönyvnek a tagok részére aláírás céljából történő kiküldéséről a közgyűlés levezető elnökének kell gondoskodnia legkésőbb a közgyűlést követő 8 (nyolc) napon belül. A jegyzőkönyv hitelesítése a videókonferencia útján tartott közgyűlés esetén is szükséges.
1.B. Határozatképesség
A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Ha a közgyűlés nem határozatképes, akkor azt az eredeti közgyűlés kezdő időpontját követő fél órával később/későbbre, de legkésőbb 8 napon belül/belülre, azonos napirenddel össze lehet hívni. Határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját az eredeti közgyűlésre vonatkozó meghívóban is meg lehet határozni.
A megismételt közgyűlés határozatképes, amennyiben a rendes tagok 40%-a jelen van.
Amennyiben a közgyűlés nem az alapszabály rendelkezései szerint került összehívásra, a közgyűlés csak abban az esetben határozatképes, ha azon minden rendes tag jelen van, és a közgyűlés megtartása ellen kifogást egyik rendes tag sem jelentett be.
- C. Határozathozatal, szavazás
A közgyűlésen a rendes tagok a határozatokat nyílt, ügyintéző és képviseleti szervek választása és kizárás esetén pedig titkos szavazással hozzák meg. A közgyűlésen az egyesület minden rendes tagját egy szavazat illeti meg.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A fentieken és a vonatkozó jogszabályokban kógens módon meghatározottakon túl az érvényes határozatok meghozatalához egyszerű szótöbbség, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések eldöntésénél kétharmados többség szükséges.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlés határozatai az egyesület tagjaira és szerveire kötelező érvényűek.
1.D. A Közgyűlés menete, lebonyolítása
A tagot a cégjegyzésre jogosult képviselő vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással igazolt meghatalmazottja jogosult a közgyűlésen teljes jogkörrel képviselni. A tagot a közgyűlésen csak egy személy képviselheti.
A Közgyűlés a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával megválasztja a Közgyűlés levezető elnökét, 2 szavazatszámlálóját, a jegyzőkönyvvezetőt, valamint a jegyzőkönyvet hitelesítő 2 tagot. A Közgyűlés levezető elnökéül a Szövetség elnöke vagy valamely rendes tagja, jegyzőkönyvvezetőül az egyesület főtitkára, amennyiben a főtitkár nincs jelen, valamely rendes tagja, a jegyzőkönyv hitelesítőül egy-egy rendes tagja, szavazatszámlálóul egy-egy rendes tagja vagy a közgyűlésen jelen lévő személy jelölhető.
A Közgyűlésen résztvevőkről jelenléti ívet kell felvenni, amelyen rögzíteni kell a tag nevét, a képviselő nevét és képviselői minőségét, valamint a tag/képviselő aláírását. A képviseleti jogosultságot a jelenléti ív aláírásakor igazolni kell. Az a képviselő, aki a képviselői jogát igazolni nem tudja, a tag képviseletében nem járhat el.
1.E. Jegyzőkönyv
A közgyűlésen elhangzottakról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, a jelenlévőket, illetve azok képviselőit, továbbá a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, a határozati javaslatok szövegét, az azokra leadott szavazatok, ellenszavazatok számát, illetve a szavazásról tartózkodók számát, a meghozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlésen részt vett további egy rendes tag képviselője (meghatalmazottja), mint hitelesítő írja alá. A közgyűlésen hozott határozatokat az egyesület főtitkára köteles a határozatok könyvében rögzíteni. A levezető elnök a Közgyűlésen hozott határozatokat a szavazás lezárultával szóban kihirdeti, a hozott határozatokat a jegyzőkönyv megküldésével közli a tagokkal.
1.F. A Közgyűlés hatásköre
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály megállapítása, elfogadása, módosítása;
b) az Elnökség kétévenkénti megválasztása, illetve visszahívása
c) az évi költségvetés meghatározása, a megelőző évi költségvetés felhasználásáról szóló beszámoló elfogadása;
d) a vezetőség munkájáról szóló beszámoló elfogadása, a következő időszak teendőinek, feladatainak meghatározása;
e) a tagsági díj meghatározása;
f) megszüntetésének vagy más egyesülettel történő egyesülésének, egyesületekké való szétválásának kimondása, a meglévő vagyonról történő döntés;
g) a rendes és társult tagok felvétele, tiszteletbeli tag választása, a tag kizárásáról szóló határozathozatal;
h) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása
i) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
- Elnökség
Az Elnökség az egyesület ügyintéző és képviselő szerve. Két Közgyűlés között intézi és szervezi az egyesület tevékenységét.
2.A. Az Elnökség tagjai
Az Elnökség a közgyűlés által titkos szavazással, az egyesület rendes tagjainak képviselői vagy az egyesület tiszteletbeli tagjai közül kettő évre megválasztott, három tagú testület. Az Elnökség a tagjai közül – az Elnökség megbízásával azonos időtartamra – választ elnököt. Az Elnökség tagjai újraválaszthatók. Ha mandátumuk ideje alatt egyes elnökségi tagok kiválnak, az Elnökség jogosult magát a rendes tagok közül behívással három főre kiegészíteni az elnökségi terminus végéig.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
2.B. Az Elnökség feladatai
Az elnökség feladata, hogy előkészítse a közgyűléseket, irányítsa és szervezze az egyesület folyamatos működését, gondoskodjék a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Dönt minden olyan, az egyesület működését érintő kérdésben, ami nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, ennek során feladatát képezi különösen:
a) az egyesület tagjainak nyilvántartása;
b) az egyesület képviseletének ellátása;
c) a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés végrehajtása;
d) a közgyűlés határozatainak végrehajtása, illetve ellenőrzése;
e) az egyesület munkaszervezetének kialakítása, az elnökség ügyrendjének elfogadása;
f) szakmai ad hoc bizottságok és projekt teamek kijelölése;
g) mindazon ügyek, amelyek végrehajtását az alapszabály vagy a közgyűlés az elnökség hatáskörébe utalja.
Az elnökség feladatkörébe tartoznak a Polgári Törvénykönyv 3:80. §-ában rögzítettek, azaz:
Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
2.C. Működési szabályok
Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja. Az ülések összehívásáról és előkészítéséről az elnök gondoskodik. Az elnökség határozatképes, ha az ülésén valamennyi elnökségi tag jelen van. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Az elnökség üléseiről emlékeztetőt kell felvenni. Az Elnökség a saját ügyrendjét maga állapítja meg.
Az elnökség évente egy alkalommal köteles tevékenységéről beszámolni a közgyűlésnek.
Az elnök feladata az elnökség munkarendjének és munkamegosztásának megszervezése. Az elnököt akadályoztatása esetén annak időtartamára az elnökség erre kijelölt tagja (elnökhelyettes) helyettesíti. Az egyesület képviseletére és pénzforgalmi számlája/-i feletti rendelkezésre az elnökség tagjai önállóan jogosultak.
2.D. Elnökségi tagsági viszony
Az Elnökségi tagsági viszony megszűnik:
– a megbízatás időtartamának lejártával;
– a Közgyűlés általi visszahívással;
– lemondással;
– elhalálozással;
– ha a tag a tisztségét tartós, 6 hónapos időszakot meghaladó akadályoztatás (kiküldetés, betegség stb.) miatt nem tudja ellátni; vagy
– a törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével.
Az Elnökségi tagsági viszony a tag képviselője esetén akkor is megszűnik, ha
– a tag a képviseletével más személyt bíz meg; vagy
– a képviseleti jog egyéb okból (pl. munkahely változtatás stb.) megszűnik.
2.E. Kooptálás
Amennyiben valamely elnökségi tag tagsági viszonya a 2.D pont szerint megszűnik, a következő Közgyűlés összehívásáig terjedő időre az Elnökség legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozattal a folyamatos munka érdekében a távozó tagok helyére új tagot kooptálhat. Az Elnökség az Elnökségbe maximum egy személyt kooptálhat. A kooptált tag elnökségi viszonya a következő közgyűlés összehívásáig tart. Amennyiben a kooptálás nem vezet eredményre, rendkívüli tisztújító közgyűlés összehívása szükséges.
- Felügyelőbizottság
Az egyesület szerveként a közgyűlés által titkos szavazással kettő évre megválasztott, három tagból álló felügyelőbizottság működik azzal a feladattal, hogy az elnökséget az egyesület érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az elnökségtől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
A felügyelőbizottsági tagokat a közgyűlés választja meg. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület elnökségéhez intézi.
A felügyelőbizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlés ülésén ismertetni.
A felügyelőbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, az elnökségtől és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
A felügyelőbizottság határozatképes, ha azon valamennyi tag jelen van. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
- Titkárság, az egyesület főtitkára
Az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekből eredő adminisztratív feladatokat az egyesület főtitkára hajtja végre. Az egyesület főtitkára az elnökségnek alárendelt, feladatait az elnökség utasításai szerint látja el. Az egyesület főtitkárát az elnökség bízza meg.
A Főtitkár felett a munkáltatói vagy egyéb jogokat (megbízási jogviszony esetén a megbízói jogokat) a Szövetség elnöke gyakorolja. A Főtitkár a Szövetség Elnöke által meghatározott mértékben jogosult a Szövetség képviseletére.
Az egyesület főtitkárának feladatait képezi különösen:
a) az egyesület dokumentumainak nyilvántartása, az egyesületi irattár és archívum áttekinthető rendszerezése és az egyesületi tagok részére a betekintési jog lehetővé tétele;
b) a közgyűlési meghívók, valamint a közgyűlésről készült jegyzőkönyvek megküldése a tagok részére;
c) kapcsolattartás beszállítókkal, ajánlatok értékelése, szerződések előkészítése;
e) kapcsolattartás az egyesület által megbízott személyekkel (jogászokkal);
f) konferenciák és egyéb rendezvények szervezése;
g) költségvetés figyelemmel kísérése, felügyelet a könyvelő cég tevékenysége felett;
i) levelezések, kommunikáció az egyesület tagjaival;
j) publikációk kiadói bonyolítása;
k) sajtótájékoztatók, PR kampányok bonyolítása, nyomon követése;
l) szakmai érdekképviselettel kapcsolatos ügyintézés;
m) szakmai feladatok ellátása során kapcsolattartás a nemzetközi szövetséggel;
n) szakmai feladatok ellátása során kapcsolattartás a társszövetségekkel;
o) szakmai kiadványok előkészítése;
p) egyesületi kapcsolatok építése.
- Tagozatok
A tagozatok a Szövetség belső egységei, amelyek az azonos szakterületen működő tagok szorosabb együttműködését hivatottak előmozdítani. Tagozatot legalább három szövetségi tag kezdeményezésére (közös nyilatkozatára) lehet létrehozni az Elnökség ajánlása alapján. A tagozat létrehozását kezdeményező tagok közös írásbeli nyilatkozatát eljuttatják az Elnökség részére. Az Elnökség köteles a soron következő ülésén dönteni a tagozat létrehozásáról. Az Elnökség döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség döntését köteles a tagozat létrehozását kezdeményező tagokkal írásban közölni.
A fentiek szerint létrejött tagozatba tagként bármely szövetségi tag feltétel nélkül beléphet. A tagozat az ügyrendjét maga állapítja meg. A tagozat tagjai sorából egy éves, határozott időtartamra tagozat vezetőt választ, egyszerű többséggel, aki jogosult az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt venni. A tagozatok tagjai az Elnökség jóváhagyásával meghatározhatnak saját projekteket, rendezhetnek rendezvényeket abban az esetben, ha a projektek, rendezvények költségeit a tagdíjon felül vállalják. A tagozatok céljainak, tevékenységeinek, kommunikációjának összhangban kell állnia a PMSZ munkájával és alapvető célkitűzéseivel. A tagozat munkáját az Elnökséggel egyeztetni köteles.
IV. Gazdálkodás, pénzügyek
Az egyesület a társadalmi szervezetekre vonatkozó gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok előírásainak megfelelő rend szerint, éves költségvetési terv alapján gazdálkodik. A tagdíj összegét a Közgyűlés állapítja meg.
Az egyesület bevételeit a tagdíjak, valamint a tagok felajánlásai képezik.
Az egyesület éves pénzügyi tervét és a beszámolót a közgyűlés hagyja jóvá, végrehajtását a Felügyelő bizottság ellenőrzi.
Az egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely csak másodlagos jellegű lehet.
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.
A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma nem éri el a két főt.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
V. Záró rendelkezések
Az alapszabályt az egyesület közgyűlése 1997. április 30-i ülésén fogadta el, és azt az egyesület közgyűlése 2000. június 20-i, 2003. február 24-i, 2005. január 18-ai, 2006. május 30-ai, 2008. március 27-i, 2011. március 3-i, 2011. szeptember 22-i, 2014. április 29-i, 2015. január 2-i, a 2021. december 16-i, 2022. március 22-i és 2023. január 30-i ülésén módosította. Rendelkezései a Fővárosi Törvényszék általi nyilvántartásba vételtől lépnek hatályba.
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Kelt: Budapest, 2023. január 30.
___________________________
Kassai Endre
Az Egyesület elnöke
ZÁRADÉK
Alulírott Dr. Sárközy Szabolcs ügyvéd jelen alapszabály aláírásával igazolom, hogy az alapszabály jelen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű alapszabály elkészítésére, az alapszabály dőlt és aláhúzott betűvel szedett pontjainak módosítására az egyesület közgyűlése által 2023. január hó 30. napján meghozott 2-4/2023. (I.30.) sz. határozatban foglaltak adtak okot.
Ellenjegyzem Budapesten, 2023. ___________ hó ___ napján
