Túl a csúcson - a távközlési piac trendjei

Már tavaly októberben, azzal egyidejűleg, hogy a gazdasági világválság Magyarországon is éreztetni kezdte a hatását, a BellResearch átfogó keresleti kutatássorozata, a Magyar Infokommunikációs Jelentés alapján világossá vált, hogy a 2008-as esztendő drámaian különbözik a korábbiaktól – a távközlési cégek számára legalábbis. És ezt ráadásul még nem is tulajdoníthatjuk a válság hatásának – az utóbbi következményeit egyelőre még becsülni is nehéz volna.

Akadtak pozitív momentumok is. 2008 az értékesített SIM-kártyák tekintetében rekordnövekedést hozott. A 15 évnél idősebb lakosság háromnegyede már elérhető mobiltelefonon, sokan több készüléken; mindeközben egyre több SIM-kártya jelenik meg a távközlési-informatikai eszközökben is.

Hasonlóan pozitív vélekedésre adott okot, hogy a Magyar Telekom bejelentette nagyszabású NGN (next generation network) hálózatfejlesztési koncepcióját, amelynek keretében öt éven belül 1,2 millió háztartásba húzhatják be a száloptikát vagy vezetik be a Eurodocsis 3.0-t a kábelen. Sőt, 2008-ban robusztus maradt a lakossági internetpenetráció bővülése: míg 2007-ben „csupán” minden negyedik háztartás (27 százalék) fizetett elő internet-hozzáférésre, addig a tavalyi évben ugyanez az arány már 36 százalék volt. A szélessávú mobilinternet a szárnyait bontogatta, meghirdették a negyedik, illetve a 450 MHz-es mobillicencet, a DVB-T-vel kapcsolatos fejlesztések első eredményei már érezhetőek, és még sorolhatnánk. Akkor hol a hiba?

A kellemetlen hír az, hogy a hazai távközlés aranykora lezárult. A BellResearch által készített trendelemzés és szakértői modellezés egyértelműen megvilágította, hogy a kiskereskedelmi távközlési piacok (vezetékes- és mobiltelefon, internet, adat- és üzleti kommunikáció, valamint tv- és multimédia-piacok) összesített nagysága 2007-ben elérte az eddigi maximumát. 2008-ban megtört a korábbi emelkedő trend, a görbe lefelé indult. Mindez azt jelenti, hogy a piaci szereplők a tavalyi évben 3 százalékos csökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni, azaz súlyos milliárdok illantak el a távközlési szolgáltatások piacairól.

Nem volt persze mindegy, hogy ki melyik szektorban érdekelt, hiszen egyes területek az előbbi átlagnál jóval kedvezőbben teljesítettek. Ilyen volt például az internetszolgáltatás, ahol a tavalyi évet 15 százalékos növekedés jellemezte, s még az idén is 12 százalékos bővülés várható – köszönhetően a lakossági piac kedvező dinamikájának. Eközben volt olyan szegmens is, ahol a forintban kifejezett piac zsugorodásának mértéke kétszámjegyű volt, mint például a vezetékes szolgáltatások esetében. Itt a 2007/2008-as terminus 17 százalékos csökkenést hozott, s az idén 10 százalékos visszaesésre van kilátás.

Míg azonban Magyarország 2008-ban pár százalékpontos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni, addig az IDATE szerint a távközlési szolgáltatások piaca világviszonylatban ugyanebben az évben mintegy 1365 milliárd dollárra rúgott, ami körülbelül 4 százalékkal haladta meg az előző évi volument. A növekedés motorját elsősorban a fejlődő országok jelentették, és jelentik várhatóan a jövőben is, amelyek ma még a fejlett országoktól – ha volumenben már nem is feltétlen – penetrációban mindenképpen elmaradnak. Bár a felzárkózás folyamatos, az alacsony bázis továbbra is kedvező terepet jelent a távközlési cégek számára a szolgáltatások ügyfélkörének további bővítésére. A helyzet persze korántsem egyszerű, hiszen a fejlődés sokszor azoktól az országoktól várható, ahol az újabb felhasználók már jellemzően az alacsonyabb jövedelmű rétegekből kerülhetnek ki, ami természetszerűleg maga után vonja a készülékárak és a telefonálási díjak csökkentésének szükségességét is. További nehezítő tényezőt jelent az aktuális távközlési infrastruktúra fejletlensége (bár ez más oldalról lehetőséget teremthet akár a technológiai ugrásra is), valamint a geográfiai viszonyok és lehetőségek.

Az érett távközlési piaccal rendelkező Magyarországon a lakossági és az üzleti árbevételek változása egyirányú trendet mutat – értékelte Sugár Mihály, a BellResearch vezető tanácsadója. – Az üzleti szolgáltatásokban a távközlési szereplők kitörési lehetősége az IT-területekre való behatolás, a lakossági piacon a tv-multimédia és az internet, ahol a pálya még nem lefelé vezet. Minderre a konvergencia ad lehetőséget, amely a korábban szigorúan elhatárolt versenypiacok választóvonalait visszafordíthatatlanul elmosta.

E törekvések megvalósításában mindkét területen előnnyel indulnak azok a szereplők, akik több, illetve valamennyi platformon labdába rúghatnak – tette hozzá Sugár Mihály. – Az ilyen szolgáltatók számára sokkal kézenfekvőbb a különféle szolgáltatások közötti átjárhatóság és integráció megvalósítása. Az NGN hálózatok ehhez olyan platformot nyújthatnak, ami alapvetően változtatja meg a szolgáltatók képességeit és lehetőségeit éppúgy, mint a komplex szolgáltatások ekoszisztémáját.

Más kérdés, hogy a keresleti oldal hogyan vélekedik ezekről. Az igények oldalán még komoly bizonytalanságok érzékelhetők mind az újdonságok iránti affinitásban, mind a fizetőképes keresletben, sőt, a komplex szolgáltatások lényegét érintően is. Ez a továbbiakban jelentős erőfeszítéseket követel meg a kínálati szereplőktől, amire a zsugorodó piacon nem lesz mindenki egyformán képes – mutatott rá a BellResearch szakértője.

BellResearch – Magyar Infokommunikációs Jelentés

http://www.bellresearch.hu/content.php?content=456

Kapcsolódó linkek:

BellResearch – www.bellresearch.com

Magyar Infokommunikációs Jelentés – www.ictreport.hu

A rovat további cikkei