Szoftverek a hazai intézményeknél

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a szervezeti átalakításokat követő konszolidáció - amely tetten érhető volt az intézményi számítógéppark csökkenő méretében - nem hozott érdemi változást az alkalmazott szoftverek összetételében. Az éves rendszerességgel, legutóbb 2008 második félévében felvett adatok szerint a kliensoldali operációs rendszerek között szinte kizárólag a Windows valamelyik verzióját találjuk a szoftverleltárban. A Linux-disztribúciók elterjedtsége évek óta stagnál, sőt 2008-ban kismértékű visszaesést detektáltak a kutatók.

Valamilyen Linux-disztribúciót használó intézményeket leginkább a központi költségvetésből gazdálkodó intézmények körében találunk, de az alkalmazók aránya ebben a szegmensben is csak kevéssel haladja meg az egytizedet. Az installált bázison mért Linux-részesedés már-már elhanyagolható (2 százalékos) mértéke arra utal, hogy az alkalmazókon sem a nyílt forráskódú operációs rendszerre nagy volumenben áttérő szervezeteket kell értenünk, hanem az azokat inkább csak "szigetszerűen" alkalmazó, a kipróbálásra nyitott intézményeket. A vizsgált szféra mintegy 585 ezerre becsült számítógépéből 560 ezren a Windows valamelyik verzióját installálták.

Domináns szállító

A telepített alkalmazások között ma már gyakorlatilag valamennyi intézmény szinte összes számítógépén megtalálható valamilyen irodai programcsomag. A versenyszférában kvázi "ipari szabványnak" tekintett MS Office népszerűsége az intézmények körében is visszaköszön. A vizsgált szervezetek négyötöde csak a redmondi cég irodai alkalmazását használja, míg a kizárólag alternatív termékeket alkalmazók aránya alig 3 százalék.

Az irodai szoftverek között szinte egyeduralkodó MS Office pozíciójának stabilitását nem kérdőjelezi meg, de érdekességként megemlíthető, hogy bár csak a mérési hibahatár közelében, de a Jelentés már kimutatta a széles közönségnek szánt software as a service konstrukcióban igénybe vehető irodai szoftverfunkciók (például a Google Apps) használatát az oktatási szegmensben.

Alternatív negyed

A szerverszoftverek esetében a kliensoldalnál kevésbé homogén képet láthatunk. A teljes, mintegy 14 ezer szervezetre tehető közszféra csaknem felénél alkalmaznak szerver-kliens hálózatot, amelyet átlagosan 3,6, összesen 22 ezerre tehető szerverszámítógép szolgál ki. Bár az installált bázis kétharmadán Windows szerver fut, a Linux-disztribúciók együttes részesedése eléri a 25 százalékot.

A különböző hálózati operációs rendszerek alkalmazása kapcsán találunk ugyan némi különbséget az egyes szegmensekben, de ezek az eltérések inkább az installált rendszerek heterogenitásában mutatkoznak, a különböző megoldások részesedésében kevésbé érhetők tetten. Erre utal, hogy bár a központi közigazgatásban a legnagyobb az arányuk a több különböző fejlesztésű operációs rendszert párhuzamosan alkalmazó intézményeknek, az egyes termékek, illetve disztribúciók részaránya nagyrészt a szféra egészének átlagához igazodik.

A Windows-szerverek dominanciája az oktatási és az önkormányzati intézmények szoftverleltárában érződik leginkább, ahol 60 százalék körüli a kizárólag a Microsoft termékeire építők hányada. Valamely "alternatív" szerverterméket (is) alkalmazókat a legmagasabb arányban a központi közigazgatási szegmensben találunk, ahol a szervezetek közel felénél Linux-, harmadánál pedig Novell-rendszerek is működnek a kiszolgálók egy részén.

BellResearch - Magyar Infokommunikációs Jelentés

Hivatkozások:

BellResearch - www.bellresearch.com

Magyar Infokommunikációs Jelentés - www.ictreport.hu

A rovat további cikkei