Ragaszkodunk a sárga csekkhez, bár ismerjük az alternatíváit

Tízből kilenc magyar használja a készpénz-átutalási megbízást, ismertebb nevén a sárga csekket számlabefizetéseihez – derül ki a Kutatópont közvélemény-kutatásából, amely a magyarországi 18 éves és idősebb felnőttek körében készült.

A Kutatópont legújabb felmérésében – amelyben a magyar lakosság számlafizetési szokásait térképezte fel –, személyesen kérdeztek meg 2 ezer magyarországi felnőtt lakost. A kutatás eredményei szerint a sárga csekkes fizetést csak jócskán lemaradva követi a banki csoportos beszedési megbízás, amely a második legnépszerűbb számlafizetési mód; ezt a megkérdezettek 33 százaléka próbálta már ki. Ennél is kevesebben (15 százalék) próbálták ki az online utalást és még kevesebben (5 százalék) az ATM terminálokon történő számlafizetést, bár a megkérdezettek több mint fele ismeri ezeket a számlafizetési lehetőségeket. Az olyan további számlafizetési módok, mint a számla-konszolidátorok felületeinek használata (például Távszámla vagy Díjnet), vagy a mobiltelefonos fizetés, alig néhány százalékra jellemző, és ezen lehetőségek sokkal kevésbé is ismertek a fogyasztók körében.

 

A különböző fizetési kötelezettségekre vonatkozóan elmondható, hogy jellemzően a pénzügyi szolgáltatások számláit (például kölcsöntörlesztést, biztosítási díjakat) egyenlítik ki a sárga csekktől eltérő módszerekkel, jellemzően csoportos beszedési megbízással.

 

„Kutatásunk rámutat arra, hogy a sárga csekk népszerűsége töretlen. A megkérdezettek többsége szerint, bár nem ez számít a legkényelmesebb számlafizetési módnak, ugyanakkor a megkérdezettek számára ez a legegyszerűbb és legbiztonságosabb. Mindennek tükrében nem meglepő, hogy a helyettesítő szolgáltatásokra továbbra is alacsony használati intenzitás jellemző” – értékelte a kutatás eredményeit Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója.

 

A megkérdezettek kétharmada (67 százalék) ugyan egyetért azzal, hogy a számlák, bizonylatok elektronikus formában is ugyanúgy érvényesek, mint papíralapon, ugyanakkor abban a tekintetben megosztottak, hogy érdemes-e néhány száz forinttal többet fizetni, ha cserébe nem kell postára menni (39 százalék nem ért egyet, míg 32 százalék egyetért ezzel az állítással).

 

Habár a megkérdezettek többsége egy új számlafizetési módban vonzónak találja azt a tulajdonságot, hogy otthonról is elintézhesse befizetéseit (46 százalék), vagy időt takaríthasson meg (51 százalék), legfontosabb szempontnak a költségek számítanak, amit háromból két megkérdezett (68 százalék) fontosnak tart. „A megkérdezettek túlnyomó többsége nem tervez számlafizetési módot váltani, és annak ellenére, hogy a számlafizetés költségei kiemelten fontosak, az azonnali pénzbeli kedvezmény esetén is csak minden második válaszadó váltana. Mindez azt jelentheti, hogy a különböző elektronikus megoldások ellenére még sokáig fogunk postára járni csekket befizetni” – mondta Székely Levente.

 

A kutatásról:

 

A vizsgálat 2000 fős, országosan reprezentatív mintán készült, személyes lekérdezéses kérdőív felhasználásával. A kutatás alappopulációját a 18 éves és idősebb lakosok jelentették, a vizsgálati időszak 2014. II. negyedévében zajlott. A minta statisztikai hibahatára +/- 2-3 százalék, ami azt jelenti, hogy a vizsgálat eredményei legfeljebb ebben a mértékben térhetnének el attól az értéktől, amit abban az esetben kapnánk, ha az összes magyarországi felnőtt lakost megkérdeztük volna.

Lead kép: 
A rovat további cikkei