A magyarok egynegyede a piac helyett inkább az államra bízná a gazdasági folyamatok alakítását

Miközben a felnőtt lakosság kétharmada szerint jelenleg nem elég erős a magyarországi piaci verseny, egynegyedük a piaci törvényszerűségek érvényesülése helyett inkább az állami szabályozásra építene a gazdasági folyamatok alakításában - derül ki a MASMI Hungary felméréséből.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ megrendelésére 2010 őszén végzett országos kutatás célja az volt, hogy feltérképezze az emberek ismereteit, véleményét a Hivatallal és általában a magyar versenyszabályozással, illetve piaci versennyel kapcsolatban. Az adatfelvétel a hazai felnőtt lakosság körében, 1000 fős reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel történt.

1. Piaci verseny kontra állami szabályozás
A felmérés eredményei szerint a hazai lakosságon belül a legtöbben (38%) úgy gondolják, hogy ideális esetben a gazdasági folyamatokat az állami szabályozás és a piaci verseny azonos mértékben alakítja, és csak a megkérdezettek 29%-a preferálja legalább valamennyire az utóbbit az előbbivel szemben. Közel minden negyedik hazai felnőtt azonban vélekedik úgy, hogy az árak, bérek és a gazdasági folyamatok szabályozásában az állami dominancia a kívánatos, sőt, minden tízedik lakos a kizárólagos állami szabályozás híve. Ebbe a körbe elsősorban az idősebbek, illetve az alacsony iskolai végzettségűek tartoznak.

 

 

Ugyanakkor a felmérésből az is kiderül, hogy csupán minden hetedik felnőtt érzi ideálisnak a magyarországi piaci verseny jelenlegi intenzitását. Az emberek kétharmada erősebb versenyt szorgalmazna; főként a férfiak, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A három vizsgált kulcspiac közül leginkább a műszaki és háztartási cikkek piacán tapasztalt versennyel elégedettek a fogyasztók; az élelmiszerek, és különösen a szolgáltatások esetében már jellemzőbb az érzékeltnél erősebb verseny iránti igény.

 

 

2. A Versenytörvény és a Gazdasági Versenyhivatal ismerete
A magyarországi felnőtt lakosságon belül mindössze 6% azoknak az aránya, akik teljes mértékben tisztában vannak a Versenytörvény céljaival, 10%-uknak többé-kevésbé hézagos ismereteik vannak e téren, további 10% pedig inkább rossz vagy teljesen rossz választ adott a vonatkozó kérdésre. A megkérdezettek 6%-a egyáltalán nem tudott érdemben felelni a feltett kérdésre, míg a fennmaradó 69% még nem is hallott a Versenytörvényről.

 

 

A téves elképzelések zöme szerint a Versenytörvény a gazdaság élénkítését, fejlődését, a verseny megfékezését, a kisvállalkozások támogatását, illetve az árak szabályozását hivatott szolgálni, közvetlenül.
A lakosság mindössze 8%-a van tisztában azzal, hogy a GVH a Versenytörvény érvényesítéséért felelős intézmény, legalábbis ennyien tudták társítani a Hivatal nevét a Versenytörvényhez. A tévesen megnevezett intézmények közül a (Nemzet)gazdasági Minisztériumot, valamint az országgyűlést/kormányt említették számszerűsíthető gyakorisággal.

 

 

A lakosság kétharmada (66%) hallott már a Gazdasági Versenyhivatalról. (2007-ben csak 53% volt ez a mutató.)
A felmérés valós és valótlan állításokkal tesztelte a lakosság ismereteit a GVH hatásköréről. A legtöbben (81%) a megtévesztő reklámokkal szembeni fellépés kapcsán válaszoltak igennel, helyesen. A valós hatáskör felismerése még az árkartell kapcsán is magas arányúnak (71%) mondható.
Ugyanakkor a GVH funkcióinak hiányos ismeretére utal az, hogy a felnőtt lakosság túlnyomó hányada a közbeszerzési eljárások szabályainak betartatását, a minőség védelmet és a külföldi cégek féken tartását is a Hivatal feladatai közé sorolja. A válaszadók több mint fele még azzal sincs tisztában, hogy a sportolók doppingügyei a GVH kompetenciáján kívülre esnek.

 

A rovat további cikkei