A magyar lakosság nem kér a szénerőművekből

A Cognative Kft. a WWF Magyarország megbízásából 2008. decemberében végzett reprezentatív telefonos közvélemény-kutatást a 15-64 éves városi lakosság körében, melynek során a lakosság klímaváltozással, energiatakarékossággal és a Kiotói Jegyzőkönyvvel kapcsolatos ismereteit vizsgálta.

A megkérdezettek határozott véleményt fogalmaztak meg a közpénzek felhasználásáról. Lényegesen többen (76%) preferálnák a közpénzek energiahatékonyabb, azaz a megújuló energiák támogatására történő felhasználását, mint a fogyóban lévő fosszilis energiák további kiaknázását és kimerítését elősegítő szén, kőolaj és gáz támogatását (30%) Különösen elutasító a lakosság véleménye a 80%-os állami (MVM) részvétellel tervezett új lignit erőművel kapcsolatban.

A lakosság 74%-a mondott nemet arra a kérdésre, egyetért-e azzal, hogy 80%-os állami vállalati részvétellel újabb szénerőmű blokk épüljön Magyarországon, és mindössze 5%-a értett egyet teljes mértékben.

Érdekes, hogy míg a lakosság nagy részének a hazai energiapolitikai kérdésekben határozott az álláspontja, a nemzetközi kérdéseket nagyon kevesen kísérik figyelemmel. A közelgő Európai Parlamenti választások kapcsán is fontos tanulság, hogy a válaszadók mindössze egynegyede követi nyomon a magyar képviselők brüsszeli munkáját. Arról szintén csak kevesen tudtak nyilatkozni, hogy mi a magyar kormány álláspontja környezetvédelem és az EU klímapolitikája ügyében.

A korábbi kutatások alapján környezetvédelmi kérdésekben nagyobb mértékű érdeklődést mutató 15-64 éves városi lakosság alig fele állította, hogy hallott már a Kiotói Jegyzőkönyvről - a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb pilléréről. Ezen belül is meglepően alacsony a 25 év alatti lakosok tájékozatlansága (kevesebb, mint a negyedük hallott róla). A férfiak között 60%, míg a nők között 38% hallott már a Kiotói Jegyzőkönyvről. Érdekes módon a nagyvárosokban többen ismerték az egyezményt, mint Budapesten,a legtájékozottabbak az észak-dunántúliak voltak, míg a legalacsonyabb ismertséget a dél-dunántúliak körében mértek a kutatók.

Amikor a válaszadóknak saját szavaikkal kellett elmondaniuk az egyezmény lényegét, az egyezményt ismerők többsége (81%) tudta ugyan, hogy környezetvédelemmel kapcsolatos megállapodásról van szó, a dokumentum közelebbi célját azonban csak kevesen ismerték (szén-dioxid kibocsátás szabályozása / csökkentése: 22%, környezetszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése: 20%).

Gergely Ferenc, a kutatást végző Cognative Kft. ügyvezető igazgatója szerint „Az eredmények azt mutatják, hogy bár a lakosság kevésbé tájékozott a nemzetközi politika környezetvédelmi irányú történéseivel és a nemzetközi egyezményekkel, ugyanakkor a mindenkori magyar kormányzattól már határozottan a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést előtérbe helyező fellépést kíván.”

További információ:

Gergely Ferenc, ügyvezető igazgató, Cognative Kft. (tel.: 484-7091, e-mail: ferenc.gergely@cognative.hu)

Csáki Roland, kommunikációs igazgató, WWF Magyarország, (tel.: 20/953-22-25, e-mail: roland.csaki@wwf.hu)

A publikálásra szánt kutatási anyag a www.cognative.hu/aktualis címen illetve a WWF Magyarország honlapjáról (www.wwf.hu) tölthető le. Az ábrák és a kutatásban szereplő adatok és megállapítások kizárólag a Cognative Kft. és a WWF Magyarország nevének együttes megemlítésével használhatók fel.

Megjegyzés a szerkesztőnek:

A kutatás módszertana:

- A kutatás CATI (számítógéppel segített telefonos interjúk) alapján készült 2008. decemberében

- A véletlen mintavételből adódó eltéréseket ún. többszempontos súlyozással korrigáltuk a KSH Népszámlálás 2001 alapján.

- Mintaméret: 300.

- A felmérés reprezentatív a teljes lakosságra nem, kor, lakóhelytípus és régió alapján.

- Az eredmények max. +/- 3,4-5,7%-kal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha a teljes 15-64 - éves városi lakosságot megkérdezzük.

A lakosság véleménye a szénerőmű blokk építéséről:

Címkék:
A rovat további cikkei