A hitelezéssel kapcsolatos lakossági attitűdök

A banki kapcsolatok

A magyarországi felnőtt lakosság közel kilenctizedének van banki kapcsolata. Törlesztendő hitellel ugyanakkor csak minden második banki ügyfél, az aktív korú népesség 44 százaléka rendelkezik. Ezen átlagos értéknél jelentősen magasabb részarányt regisztráltunk a 30-39 évesek körében (54%), ugyanakkor az iskolai végzettség és a hitelfelvevői aktivitás között nem fedezhető fel korreláció.

A hitellel rendelkezők 40 százalékának van deviza alapú hitele (is). Ez az aktív korú népességen belül 19 százalékot jelent. E tekintetben a 30-as éveikben járók a leginkább kockázatvállalók: körükben minden negyedik a forint árfolyamának függvényében viseli a hitelterheket.

Vélemények a hitelezési gyakorlatról

A véleményt formálók döntő hányada (84%-a) szerint általában a nehéz, kiszolgáltatott helyzetben lévők kényszerülnek hitelfelvételre, s kisebbségbe szorultak azok, akik szerint a terhek vállalása többnyire stabil anyagi körülményeket sejtet.

A hitelekkel, illetve a hitelezési gyakorlattal szembeni - különböző ellentétes állításpárok segítségével mért – attitűdökben inkább fenntartások, averziók köszöntek vissza.

Nyilvánvalóan a pénzügyi-gazdasági válság eredményeként tömegessé váló és a közbeszédet tematizáló „bedőlések” felerősítették a hitelek kockázatosságát kihangsúlyozó közhangulatot (77%). Egy fokkal enyhébbnek tűnik a hitelekkel, a hitelezési gyakorlattal szemben kialakult elutasító magatartás (66%) azon kérdés kapcsán, hogy csak a bankoknak vagy az ügyfeleknek is előnyös lehet-e az ügylet. Sőt, a kedvezőbb feltételekért cserébe a jelzálog bejegyzésétől sem idegenkedő 31%, illetve a hitelhez jutás feltételeinek enyhítésében a fellendülés lehetőségét látó 40% tovább árnyalja a képet. Az is igaz ugyanakkor, hogy ez utóbbival szemben a relatív többség (46%) úgy véli, hogy az emberek túlzott eladósodásának egyik oka éppen a túl könnyű hitelfelvétel.

A hitelfeltételek menet közbeni módosítását a válaszadók döntő hányada (74%) elutasítja; alig minden hatodik-hetedik véleményformáló gondolkozik csak úgy, hogy a teljes futamidőre garantált feltételek inkább drágítanák, és még nehezebbé tennék a hitelfelvételt, Ráadásul, a többségnek (53%) az a véleménye, hogy ezek a feltételek átláthatatlanok, és sok közülük már csak a hitelfelvételi döntés után derül ki. Viszonylag megosztott (ugyanakkor a lakosság abban a tekintetben, hogy maximálnia kellene-e az államnak a törlesztő részleteket. 46% támogatna egy ilyen szabályozást, mert azzal megelőzhetőnek gondolja azt, hogy a bankok belehajszolják az embereket a túlzott hitelfelvételbe. Ezzel szemben 40% azon a véleményen van, hogy biztosítani kell a hitelfelvevők részére azt a szabadságot, hogy maguk dönthessenek a vállalt teher mértékéről. (A válaszadók fennmaradó 14%-a nem tudott véleményt formálni.)

Valamennyi állításpár kapcsán, a hitelezéssel és/vagy a hitelezési gyakorlattal szemben állást foglalók vannak többségben. Ez tükröződik vissza azokban az arányszámokban, amelyek a hitelellenesek és a hitelpártiak lakosságon belüli hányadát mutatják.

Az aktív korú népesség szűk húsz százaléka tekinthető hitelpártinak, s több mint negyven százaléka radikálisan hitelellenesnek. Különösen elutasítóak a hitellel egyáltalán nem rendelkezők (nyilván jelentős hányaduknak éppen emiatt nincs törlesztendő kölcsöne). Noha – főként kezdetben – a deviza alapú hitelek tulajdonosai voltak a válság fő vesztesei Magyarországon, ők tekinthetők a legkevésbé ellenségeseknek a hitelezéssel szemben.

Vélekedések a törlesztő részletek emelésének lehetséges okairól

A lakosság döntő hányada (a teljes mintán 77%, a véleményt formálok körében 83%) elvárja a bankoktól a hitelfeltételek változatlanságának garantálását. Arra is kíváncsiak voltunk ugyanakkor, hogy milyen feltételek, körülmények esetén fogadják el mégis indokoltnak a havi törlesztő részletek emelkedését.

Ezekből az adatokból nem csak a közvélemény – már a korábbi kérdések kapcsán is tetten érhető – radikális hitelellenessége olvasható ki, hanem az is, hogy a többség híján van a hitelezéshez kapcsolódó legalapvetőbb pénzügyi ismereteknek is.

A teljes lakosság mintegy kétötöde nem tartja jogosnak, hogy a devizában felvett hitelek törlesztő részlete a (kedvezőtlen) árfolyamváltozás következményeként emelkedjen, és csak kevesebb, mint egyharmaduk fogadja el ezt a lépést. A fennmaradó közel egyharmad még véleményt sem tudott formálni. A lakosság több mint fele (57%) azt is indokolatlannak érzi, hogy a hitel futamidejének csökkenése fejében növekedjen a havonta fizetendő összeg.

Csak kevesebb, mint minden ötödik ember fogadja el, hogy a jegybanki alapkamat emelkedése tükröződjön a havi törlesztő részletekben, és csak minden 7-8. válaszadó értené meg, ha a gazdasági környezet romlása vezetne a terhek növekedéséhez. A legnagyobb elutasításba azonban egyértelműen az a gyakorlat ütközik, amikor a bankok a saját (a refinanszírozáshoz közvetlenül nem köthető) költségeik növekedésével indokolják a havi csekkeken megjelenő magasabb összegeket.

Címkék:
A rovat további cikkei