Fenntartható fejlődés: Közömbösnek lenni kínos, tájékozottnak még sikk

Míg néhány évvel ezelőtt a zöld témák afféle úri passziónak számítottak, mára az emberek egyre nagyobb hányada kezd komolyabban is gondolkodni saját tetteinek jövőbeni hatásán - mutat rá a Cognative Kft. Fenntartható Fejlődés 2010 című tanulmánya.

Míg néhány évvel ezelőtt az úgynevezett zöld témák (úgy mint: természeti értékek védelme, környezettudatos gondolkodás, fenntartható fejlődés elősegítése) afféle úri passziónak számítottak, mára úgy látszik, az emberek egyre nagyobb hányada kezd komolyabban is gondolkodni saját tetteinek jövőbeni hatásán, de legalábbis ma már "kínos" közömbösnek mutatkozni a téma iránt. Ezzel egyidejűleg viszont elmondható az is, hogy a lakosság többségének tájékozottsága még mindig alacsony. Többek között erre mutat rá a Cognative Kft. Fenntartható Fejlődés 2010. című nemrégiben megjelent tanulmánya.

A Cognative Kft. 2010. júliusában végzett közvélemény-kutatása arra kereste a választ, hogy vajon milyen arányban ismerik a fenntartható fejlődés fogalmát, mivel azonosítják azt leginkább, illetve, hogyan viszonyulnak annak egyes elemeihez.

A 18-64 éves városi lakosság körében zajlott kutatás rávilágít arra, hogy a fenntartható fejlődés fogalmát alig egyharmaduk ismeri, és ők is jórészt környezet- és természetvédelmi aspektusokra asszociálnak - ezért is a bevezetőben vont párhuzam a zöld témákkal -, ugyanakkor csupán 3%-uk állítja, hogy a fenntartható fejlődés érdekében semmit sem tud tenni, ezért nem is foglalkozik vele.

A Cognative Kft. által kidolgozott speciális szegmentálás révén jól azonosíthatók a lakosság szegmensei a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségüket illetően:

Részben különböző szintű tájékozottságuknál. részben személyes érintettségüknél fogva, az egyes szegmensek jelentős eltérést mutatnak a fenntartható fejlődés legfontosabbnak tartott kihívásait illetően is. Míg az ivóvízkészletek, a természet védelme, az erdők fenntartható használata és védelme, élőhelyek védelme a magas elkötelezettségűek kiemelkedő fontossággal bír, addig az elkötelezettséget nem mutatók körében, az ivóvízkészletek megóvása, a klímaváltozás hatásainak csökkentése, illetve a szegénység csökkentésén kívül minden vizsgált aspektus alacsony fontossággal bír.

A kutatás módszertana

- A kutatás CAPI (számítógéppel segített személyes interjúk) alapján készült 2010. júliusában
- A véletlen mintavételből adódó eltéréseket úgynevezett többszempontos súlyozással korrigáltuk a KSH Népszámlálás 2001 alapján.
- Mintaméret: 520 fő
- A felmérés reprezentatív a 18-64 éves városi lakosságra nem, kor, lakóhelytípus és régió alapján.
- Az eredmények maximum +/- 3,4-5,7%-kal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha a teljes 18-64 éves városi lakosságot megkérdezzük.

További információk a kutatás részleteivel kapcsolatban
Gergely Ferenc, ügyvezető igazgató, Cognative Kft. (tel.: 484-7091, e-mail: ferenc.gergely@cognative.hu)
www.cognative.hu

Az ábrák ill. a fenti közleményben szereplő adatok és megállapítások kizárólag a Cognative Kft. megemlítésével használhatók fel másodlagos közlésre.

A rovat további cikkei