Egyre többet internetezünk mobilkészülékeinken

A magyar felnőtt társadalom internetezésre alkalmas mobileszköz-ellátottsága folyamatosan növekedett az elmúlt évben, bár továbbra is a hagyományos mobiltelefonok vannak többségben. Az eszközök mellett tovább emelkedett az internetre kapcsolt mobileszközök aránya is, az év végére már a magyar felnőttek több mint egyötöde rendelkezett internet-előfizetéssel telefonján, derül ki a Kutatópont felméréséből.

A Kutatópont 2014-es lakossági médiakutatásában negyedévenként 2 ezer magyarországi felnőtt megkérdezésével vizsgálta a magyarok mobileszköz–ellátottságát és használati szokásait.A kutatás eredményei szerint a 2014-es évben, bár nem egyenletesen, de összességében nőtt a mobiltelefonnal rendelkezők aránya: év végére a magyarországi felnőttek kilenctizede rendelkezett mobiltelefonnal. Noha a mobiltelefonok továbbra is kisebb része okoskészülék, azonban az elmúlt évben jelentős bővülést regisztrálhattunk. Egy év alatt csaknem 10 százalékpontos (30 százalékról 39 százalékra történő) növekedést könyvelhettünk el az okostelefon-penetrációt illetően.

A magyarországi felnőttek legnagyobb része újonnan vásárolta telefonját előfizetéssel vagy feltöltőkártyával; e beszerzési mód gyakorisága 10 százalékponttal nőtt (49-ről 59 százalékra) 2014 első negyedévéhez képest. Az új mobiltelefon vásárlása előfizetés megkötése nélkül a kérdezettek jóval kisebb hányadára (kevesebb mint egyötödére) jellemző, ugyanígy a használt készülék vásárlása is, amely tevékenység népszerűsége 10 százalékról 7 százalékra csökkent 2014-ben. A kutatásban résztvevők több mint egytizede barátja vagy ismerőse révén jutott saját használatú mobiltelefonhoz; e hozzájutási mód gyakoriságában nem történt jelentős változás.

A 2014-es évben tovább növekedett a mobilkészülékekhez vásárolt internet-előfizetések aránya. A megkérdezettek 20-30 százalékának van internet-előfizetése, hozzávetőlegesen további 15 százalék pedig wifi, vagy külön díj ellenében használ internetet mobilkészülékén. „Tendenciáit tekintve lassú növekedés látható a mobil tartalomfogyasztásban is. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy bár egyre többet internetezünk okostelefonon, az internetezés továbbra is főként otthon, PC-n, vagy laptopon és nem egyéb mobilkészülékeken történik.” – mondta Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója. „Ahogy az infokommunikációs technológiák használatával kapcsolatban általában tapasztaljuk, az életkor meghatározó szereppel bír a mobiltelefonok, illetve főként az okostelefonok birtoklását és használatát tekintve is: a fiatalabbak jóval nagyobb arányban rendelkeznek ilyen készülékekkel és használják ezeket, mint az idősebbek.” – tette hozzá.

A mobiltelefonjukat a megkérdezettek internetezésen kívül videók készítésére (30-40 százalék), valamint egyéb médiatartalmak megtekintésére is használják (filmeket néz 10-15 százalékuk, míg fotókat jóval többen, a megkérdezettek 50-60 százaléka).

 „Az életkor mellett a területi jellemzők is erőteljesen jelen vannak a mobiltelefonos (okostelefonos) médiatartalmak fogyasztásában. A legfejlettebbnek tekinthető Közép-magyarországi régióban a legmagasabb az ilyen módon böngésző, e-mailező, és közösségi oldalakat látogatók aránya, míg a Dél-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon jóval kisebb ez az arány.” – fejtette ki Székely Levente.

A mobiltelefonos játék is népszerű, a telefonnal rendelkezők harmada szokott ilyen módon kikapcsolódni, ugyanakkor elmondható, hogy ez a tevékenység is főleg a fiatalabb korosztályra jellemző. (A legfiatalabb korosztály, vagyis a 18-29 évesek körülbelül kétharmada játszik mobilkészülékén, ez az arány a 60 év felettiek körében a 10 százalékot sem haladja meg.) Ennél többen szoktak videókat készíteni (30-40 százalék), internetes újságcikkeket olvasni (55-60 százalék) és e-mailezni (75-80 százalék).

A kutatásról:

A vizsgálatok 2000 fős, országosan reprezentatív mintán készültek, személyes lekérdezéses kérdőív felhasználásával. A kutatás alappopulációját a 18 éves és idősebb lakosok jelentették, az adatfelvételek 2014-ben negyedévenként zajlottak. A minta statisztikai hibahatára +/- 2-3 százalék, ami azt jelenti, hogy az eredmények legfeljebb ebben a mértékben térhetnének el attól az értéktől, amit abban az esetben kapnánk, ha az összes magyarországi felnőtt lakost megkérdeztük volna.

 

Lead kép: 
A rovat további cikkei