A diszkontokban 100 forint bevételből 59 jut saját márkás élelmiszerekre

2011. augusztus 30., kedd

Az idei első félév során az élelmiszerek kiskereskedelmi bevételéből - értékét tekintve - 77 százalék jutott gyártói márkákra, háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál ugyanez 83%, hasonlóan a tavaly januári - júniusi adatokhoz. A láncok saját márkáinak piacrésze változatlanul 23 százalék. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat, az általa mért 90 élelmiszer kategória kiskereskedelmi forgalma alapján.

Az első félévben mintegy 170 milliárd forint került az üzletek pénztáraiba kereskedelmi márkás élelmiszerek, háztartási vegyiáruk és kozmetikumok után. A kereskedelmi márkás árucikkek sajátossága, hogy csak egy vállalat vagy egyetlen lánc üzletei forgalmazzák. Általában a cég nevével jelzik őket, mint például Coop, Spar vagy Tesco. Sokszor azonban fantázianevet kapnak a csupán egy cégnél kapható saját márkás termékek, többek között a Drogerie Markt, Lidl vagy Penny Market egységeiben.

- Az átlagok mögött azonban jelentősen különböznek az arányok. Például a mélyhűtött termékek teljes hazai, értékben mért bolti eladásából a saját márkák 44 százalékot vittek el, az idei első félévben, 22-t pedig alkoholmentes szomjoltó italokéból – tájékoztat Kocsis Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati menedzsere. – Legalacsonyabb a saját márkák aránya az élelmiszer termékcsoportok között alkoholos italoknál 14, valamint a kávét és teát magukban foglaló forró italoknál, 17 százalékkal. Figyelemre méltónak tartja, hogy néhány kategóriában csökkent a kereskedelmi márkák részaránya. Például húskészítménynél, pralinénál, valamint reggeliző termékeknél.

Vegyiáruk között a saját márkák csökkenő részarányát regisztrálták a piackutatók például háztartási papírárunál, ahol értéket tekintve 43 százalékról 41-re csökkent a piacrészük. Babakozmetikánál pedig 31-ről 30 százalékra. Igen alacsony a kereskedelmi márkák piacrésze - értékét tekintve - például száj-, illetve hajápolási cikkeknél, 6-6 százalékkal.

A kereskedelmi márkák terjedésének motorja a diszkont csatorna; forintban mért élelmiszer forgalmából, a tavaly első félévi 57-ről idén 59 százalékra nőtt a bolttípus saját márkás termékeinek részaránya. A kisebb forgalmú háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál viszont csökkenő a trend; - 58-ról 56 százalékra változott a mutató.

- A fogyasztók vásárlási döntéseiben az egyik legfontosabb szempont a kedvező ár/érték viszony. Mivel felméréseink szerint a vásárlók kétharmada a kereskedelmi márkák minőségét ugyanolyan jónak tartja, mint a gyártói márkákét, ez a fő oka annak, hogy a láncok saját márkás termékeit megveszik – állapítja meg Kocsis Eszter. – Egyes termékcsoportokban pedig azért választják a kereskedelmi márkát, mert olcsóbb, mint a gyártói márka. Itt a fogyasztók 46 százalékának az a véleménye is tükröződik, hogy „a kereskedelmi márka a nehezebb anyagi helyzetben lévőknek való”. Tovább árnyalja a képet, hogy a megkérdezett fogyasztók 44 százaléka szerint „a kereskedelmi márka olcsóbb, de a piacvezető gyártói márka jobban megéri az árát”.

Táblázat. Egyes kategóriákban a kereskedelmi márkás termékek vásárlása mögött álló leggyakoribb okok. A válaszadók százalékában. (Egy megkérdezett több okot is megnevezhetett).

Termékcsoport	Minősége ugyanolyan jó	Jobban megéri az árát	Olcsóbb volt	Ugyanolyan jól nézett ki a csomagolása
Háztartási papíráru	42	35	35	9
Tejtermék	45	33	33	7
Alapvető élelmiszer (pl. rizs, étolaj)	48	34	36	8
Háztartási tisztítószer	40	36	33	7
Személyes higiéniai termék	44	36	27	8
Szénsavas üdítőital	35	31	35	6
Mélyhűtött élelmiszer	46	31	34	10
Rágcsálnivalók és édességek	50	28	28	9