összes fogalom | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z
2011. április 14., csütörtök

Az elvégzendő kutatás „technológiai leírása”, amely meghatározza a kutatás célját, a gyűjteni kívánt információkat és azok forrásait, az információ-gyűjtés és elemzés módját, valamint a kutatási részfeladatok erőforrás és időigényét.

2011. április 14., csütörtök

Olyan tudományos tevékenységet folytató szervezet, amely új ismeretek megszerzését szolgáló elemzések elkészítése céljából adatokat gyűjt, vagy kísérleteket végez.

2011. április 14., csütörtök

Olyan technikák segítségével megvalósuló kutatások összefoglaló neve, amelynek célja elsősorban nem a vizsgált populációra érvényes megállapítások megfogalmazása, hanem a vizsgált jelenségek pontosabb jellemzése, megértésük elősegítése. A kvalitatív kutatás elsősorban a "mi?", "hogyan?", "miért" kérdésekre válaszol, de arra nem ad felelet, hogy "mennyi?". Kvalitatív kutatások esetében a mintanagyság kicsi.

2011. április 14., csütörtök

Mennyiségileg mérhető információk gyűjtésére szolgáló kutatások összefoglaló elnevezése amely individuális adatforrásokra támaszkodik. Az ilyen kutatások megállapításai megfelelő mintavételi eljárások esetében a vizsgált populáció egészére érvényes megállapítások megfogalmazását teszik lehetővé.

2011. április 14., csütörtök

2011. április 24., vasárnap

Kísérleti módszer a piackutatásban. Olyan kutatás, melynek célja ellenőrzött körülmények között végzett vizsgálat. A kutatás külső érvényessége miatt a „körülmények ellenőrzésének” mértéke problémát jelenthet.

2011. április 24., vasárnap

Olyan attitűd-skála, amely a válaszolóktól azt kéri, hogy jelezzék egyetértésüket vagy nem értésüket az attitűd-tárgyakra (például egy termékmárka) vonatkozó számos állítással. A válaszadó attitűdje az ezekre az állításokra adott válaszainak összegével vagy átlagával jellemezhető.

2011. április 24., vasárnap

„Hosszmetszeti” vizsgálat. A longitudinális vizsgálat olyan kutatás, amely különböző időpontokban történő adatfelvételre támaszkodik. A longitudinális vizsgálat lehet úgynevezett rotációs mintával végzett keresztmetszeti mérés, ahol a korábban már kiválasztott egyéneket/válaszadókat kísérik figyelemmel, vagy tiszta panelvizsgálat.

2011. április 24., vasárnap

A hipotézisvizsgálattal kapcsolatos fogalom, azt a hibát jelenti, amikor a hamis hipotézist igaznak fogadjuk el. (Lásd nullhipotézis, elsőfajú hiba.)

2011. április 24., vasárnap

Bármely nagyság szerint sorba rendezett értéksor "középső értékének" az elnevezése. A medián azt jelenti, hogy "alatta" és "felette" ugyanannyi számú megfigyelt érték található. (Páratlan elemszámú sokaság esetében a medián a középső elem, páros elemszámú sokaság esetében pedig a két középső elem számtani közepe.)

2011. április 24., vasárnap

„A detektívtükör átlátszó oldala.” A fókuszcsoportok esetében az a helyiség, ahonnét a megbízó képviselői, illetve a kutatók a csoport munkáját megfigyelik. Gyakori, hogy a megfigyelő helyiségből történik a csoport munkájának képi rögzítése.

2011. április 24., vasárnap

Az adatgyűjtés egyik formája, amelyben a válaszadónak kérdéseket tesszük fel, hogy tőle primer információkhoz jussunk. (Lásd interjú.) A megkérdezés nem jelent feltétlenül személyes érintkezést. (Lásd telefoninterjú, online megkérdezés stb.)

2011. április 24., vasárnap

Több értelemben is használt fogalom.
1. A kutatások területén a megszemélyesítés projektív technika, voltaképpen harmadik személyben történő válaszadás.
2. A márkaimage emberi jellemzőkkel való leírása (asszociáció).
3. A direkt marketingben a megszemélyesítés (personalisation) a marketingüzenetek személyre szabását jelenti (például egyedinek látszó név szerinti megszólítás stb.)

2011. április 24., vasárnap

Egyéni interjú. Kvalitatív, primer adatgyűjtési módszer. A kutató előre meghatározott szempontsort, az interjúvázlatot (amelyet gyakran guide-nak neveznek) követve többé-kevésbé irányított beszélgetést folytat a válaszadóval. Az elhangzottakat a szükség szerinti részletességgel rögzíti is. A mélyinterjú célja a válaszadó adott kérdéssel kapcsolatos véleményének, nézeteinek részletekbe menő megismerése. Ez az adatfelvételi technika nem teszi lehetővé az adatok számszerűsítését.