összes fogalom | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z

Nyitott kérdés esetében a kérdőívben nincsenek előre megadott válaszok, hanem a kérdezettek szabadon, saját szavaikkal fogalmazzák meg válaszukat.

Példa:

Melyek azok a problémák, amelyeket az Ön véleménye szerint a város önkormányzatának még ebben a ciklusban meg kellene oldania?

 

.......................................................................................................................................................................................................

 

97 - Nincs ilyen

 

98 - Nem tudja

 

99 - Nem válaszolt

 

Gyakori a nyitott kérdés alkalmazása, ha a téma bonyolult, vagy mélyebb összefüggések, spontán gondolatok feltárása a cél, illetve ha a téma vizsgálatának kezdeti szakaszában még nem állnak rendelkezésünkre a zárt kérdések megfogalmazásához szükséges információk.

A nyitott kérdés használatának előnye az informativitás, és a kutatói prekoncepciókból adódó hibák, torzítások megelőzése. Hátránya, hogy az önkitöltős kérdőívekben többen hagyják kitöltetlenül, mint a zárt kérdéseket, továbbá a feldolgozás hosszadalmas és bonyolult eljárás.

A nyitott kérdésre kapott válaszokat az információvesztés elkerülése érdekében a lehető legnagyobb pontossággal kell lejegyezni. E kérdéstípus feldolgozása utólagos kódolással történik. A kódutasítás elkészítéséhez a kutatók áttekintik és elemzik a kérdőívek egy bizonyos hányadát, majd összeállítják a kódolás során alkalmazandó listát. A válaszok kategorizálásában azonban rejlenek bizonyos kockázatok, például: a válaszokat értelmezni kell, ami magában hordozza félreértés és a torzítás lehetőségét; túl szűk és ezért nehezen áttekinthető vagy túl tág, ezért fontos dolgokat összemosó kategóriák alkalmazása stb.